Oldal kiválasztása

A gyülekezetről

ISTEN

Isten szellem, legfelsőbb, láthatatlan és halhatatlan lény, valóságos személy, Aki teremtője, fenntartója és kormányzója az egész világmindenségnek (láthatóknak és láthatatlanoknak egyaránt). Székhelye a mennyben van, de mindenütt jelen van.

Legfőbb tulajdonságai:

örökkévaló, mindenható, mindentudó, szent, igazságos, hűséges, irgalmas, kegyelmes és féltőn szerető. Isten egy, Aki az emberi értelmet és befogadóképességet túlhaladja, de természetes és kegyelmi kinyilatkoztatásán keresztül megismerhető. Három személyben jelentette ki magát: ő az Atya, a Fiú és a Szent Szellem. Személyét, lényegét és természetét illetően elfogadjuk a valamennyi keresztény egyház által vallott Apostoli, illetve Niceai-Konstantinápolyi

Hitvallást (“Hiszekegy”).

Az Atya

Az Atya tökéletes és jó Isten, aki minden létező gondviselője. A Fiún keresztül ismerhető meg: ő nyilatkoztatta ki az Atya természetének lényegét, a szeretetet. Az Atyától származik a Fiú és a Szent Szellem, Akik Vele egylényegűek, úgy, hogy az Atya elsőbbséggel bír közöttük.

A Fiú

A láthatatlan Isten képmása és egyszülött Fia, örökkévaló Isten, egy az Atyával. Minden teremtmény előtt született, a földi, mennyei dolgok és létezők őbenne, Általa és Érte állnak fenn. A Mindenható akaratának engedelmeskedve megüresítette magát, emberi természetet vett fel. A Szent Szellem által fogantatott, a szűz Máriától megszületett és itt élt a földön.

Mindenben hasonlóvá lett az emberhez, kivéve a bűnt. Földi életében és szolgálatában is engedelmes volt az Atyának, egészen a kereszthalálig. Ezért az Atya feltámasztotta őt a halálból, és dicsőséggel, tisztességgel koronázta meg, úrrá tette kezeinek minden munkája fölött, és a maga jobbjára ültette.“Ajándékozott Néki oly nevet, amely minden név fölött való, hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké. És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére.” Ő az új és örökkévaló szövetség szerzője, közvetítője az Atya és a világ között.

A Szent Szellem

A Szent Szellem valóságos személy, Aki az Atyától és a Fiútól származik. Azért jött, hogy az Egyházban Jézus Krisztus személyét fölmagasztalja, és minden hívőt elvezessen a Fiúval való személyes közösségre, valóságos Isten ismeretre és imádatra. A Szent Szellem Úr és Isten. Az ellene elkövetett bűnökre nincs bűnbocsánat. Ő kente fel a názáreti Jézust, hogy betegeket gyógyítson, démonokat űzzön, halottakat támasszon és hirdesse Isten országát. ő munkálja ki az emberekben – az Igével egységben – a megtérést, újjászületést, és teszi valóságossá a hívőkben a megváltás ajándékait. Legfontosabb tevékenységei: vezet, tanít, vígasztal és bizonyságot tesz Jézus Krisztusról.

(Az elterjedt magyar fordítások a “Szentlélek” szót használják, az eredeti görög kifejezés szó szerinti fordítása “Szent Szellem”.)

A SZENTÍRÁS

A teljes Szentírás Isten Igéjének írott formája. Szerzője az egyetlen élő, igaz és valóságos Isten, Ábrahám, Izsák és Jákob Istene, Jézus Krisztus Atyja és Istene, aki Szent Szellemtől felkent szolgái által kinyilatkoztatta örökkévaló igazságait, és utasította őket arra, hogy Igéjét írásban is rögzítsék.

Az Ószövetségből és Újszövetségből álló Biblia (66 könyv) nem tartalmaz tévedést. E két rész között nincs ellentmondás, hanem azok folytonos, egységes isteni művet alkotnak, egymást kiegészítik, magyarázzák és értelmezik.

A Szent Szellem által megelevenített Ige a keresztény élet és szolgálat forrása, alapja, éltetője, mértéke és legfőbb célja, abszolút tekintély, amelynek az egész anyagi, emberi és szellemi valóság alá van rendelve.

AZ ANGYALOK

Az angyalok szolgáló szellemi lények, akiket Isten arra teremtett, hogy az ő akaratának engedelmeskedjenek. Megszámlálhatatlanok, erejükre és hatalmukra nézve magasabb rendűek az embernél.

Az angyali rendet az Úr angyalai és Sátán angyalai alkotják. Az előbbiek feladata: Isten dicsérete és imádata, parancsolatainak végrehajtása, isteni üzenetek továbbítása, hívő emberek szolgálata, különösen a gyermekek képviselete, védelme.

Közreműködnek Isten terveinek és ígéreteinek megvalósításában (például a megváltás hirdetése, az ellenséges erők ellen való harc Isten népének oldalán, Isten ítéletének végrehajtása). A Biblia tiltja az angyalok imádását.

A Szentírás a szellemi lényeknek négy fő rendjét sorolja fel: trónok, uraságok, fejedelemségek és hatalmasságok (Károli-fordítás).

SÁTÁN ÉS KIRÁLYSÁGA

A Biblia több néven említi Sátánt, amelyek egyúttal fő tevékenységeit is meghatározzák. Ilyenek: pusztító, vádló, tolvaj, ördög, rágalmazó, hazugság atyja, embergyilkos, e világ istene, a levegőbeli hatalmasságok fejedelme, stb. Követőiből királyságot szervezett, amelynek ő a vezetője. Főhadiszállásuk a magasságban van.

Lucifer az egyik leghatalmasabb és legszebb angyali fejedelem, aki Isten fölkent kerubja volt. Felfuvalkodott különleges szerepe és hatalma miatt. Isten ellen lázadást szervezett Ádám teremtése előtt. Célja az volt, hogy egyenlővé tegye magát Istennel. Lázadásába magával vonta az angyalok egy részét is. Erre válaszul Isten Lucifert minden követőjével együtt levetette a mennyből. Így lett Lucifer Sátánná, Isten ellenfelévé.

A Biblia több néven említi Sátánt, amelyek egyúttal fő tevékenységeit is meghatározzák. Ilyenek: pusztító, vádló, tolvaj, ördög, rágalmazó, hazugság atyja, embergyilkos, e világ istene, a levegőbeli hatalmasságok fejedelme, stb. Követőiből királyságot szervezett, amelynek ő a vezetője. Főhadiszállásuk a magasságban van.

Főbb feladataik:

Isten tervének és ígéreteinek meghiúsítása,

az emberek, családok és nemzetek sátáni uralom alatt való tartása,

Jézus Krisztus megváltói művének elhomályosítása,

a hívők vádlása, elszakításuk Isten dicséretétől és imádásától,

az Egyház szellemi, lelki és anyagi előbbre jutásának hátráltatása.

Működésük végső célja Sátán totális uralmának és imádatának megvalósítása a földön.

Sátán leghatalmasabb szolgái a halál és a pokol sötét angyala. A halál angyalának az ember testén van hatalma, hogy fizikai halált hozzon létre. A pokolnak arra van hatalma, hogy a bűnösként meghalt emberek szellemét saját birodalmában tartsa.

A démonok olyan szellemi lények, akik Sátán királyságában a gonosz angyalok alatti hatalmi szinten vannak. Testük nincs, földközelben élnek, és legfőbb céljuk az, hogy emberek testébe költözhessenek és bűnös kívánságaikat rajtuk keresztül végrehajthassák. Vezetőjük Belzebub; a démonokat a Biblia tisztátalan, illetve gonosz szellemeknek is nevezi. Lucifer lázadásának következménye, hogy a világban felbomlott a harmónia, és egy gigantikus szellemi harc kezdődött Isten királysága és Sátán királysága között.

AZ EMBER TEREMTÉSE ÉS BŰNBEESÉSE

Isten az embert saját képére és hasonlatosságára teremtette, férfivá és nővé. A föld porából formálta testét, és szellemet (ruach) lehelt belé. Így lett az ember élő lélekké (nefes), akinek teste, lelke és szelleme van.

Az ember fő feladata Isten dicsérete, imádata és uralmának kiterjesztése az egész földön. Isten egy Igét adott Ádámnak, amelynek megtartása biztosította az ember számára az Istennel való harmonikus közösséget és a Sátánnal szembeni védettséget.

Az ördög a kígyó által megkísértette Évát, aki engedetlen lett Isten Igéjének. Ádám követte Évát a lázadásban, aminek eredményeként kiestek Isten tökéletes akaratából.

A bűnbeesés következményei:

az ember természete megromlott, élete a bűn és a halál hatalma alá került, aminek következtében megszakadt az Istennel való személyes közössége,

az ember Istentől kapott hatalmát Sátán szerezte meg és bitorolja,

az emberiség ki lett szolgáltatva a démonok és gonosz angyalok zaklatásának és uralmának, ezért az emberi élet részévé vált a betegség, szenvedés, fájdalom és nélkülözés,

az ember és élettere alá lett vetve a hiábavalóságnak és kárhozatnak,

mivel Ádám azonosult Sátán céljaival, Isten haragját vonta magára, élete és munkája alá van rendelve az ítéletnek és átoknak.

A bűnbeesés után Ádám és Éva az Éden kertjén kívül, Isten nélkül kezdett élni, aminek végeredménye az lett, hogy a bűn elterjedt az egész földön.

SZÖVETSÉGEK

A szövetség Isten és ember közötti egyezség, szerződés, amelynek alapján Isten helyreállítja személyes közösségét a hívő emberrel. A szövetséget az üdvtörténetben mindig Isten kezdeményezte, természetfölötti módon. Ő dolgozta ki a szövetség részleteit és szabályait, amelyekhez a hívő embernek alkalmazkodnia kellett. Isten célja a szövetséggel az egység megteremtése az ember és az Úr között.

A szövetség tartalmazza Isten ígéreteit, amelyek lehetnek feltételesek és feltétlenek, továbbá Isten parancsait, amelyek abszolút tekintélyűek a hívő számára. A szövetségben az ember feladata mindig a hit és az engedelmesség Isten Igéjének. Ezek által az ember belép a szövetségi kapcsolatba, és újra Isten áldása alá kerül személyes élete és tevékenysége. A szövetsége alapja, éltetője az engesztelő áldozat (vérontás)

Isten legfontosabb szövetségei:

Noéval kötött szövetség (külső jele: a szivárvány);

az Ábrahámmal kötött szövetség (külső jele: a körülmetélkedés) – ezt a szövetséget az Úr Izsákkal és Jákobbal megerősítette;

az Izrael népével kötött szövetség a Szináj hegyen (angyalok rendelése alapján, Mózes közvetítésével – külső jele szintén a körülmetélés);

az örökkévaló vagy újszövetség, amelyet Isten a názáreti Jézus Krisztus személyén keresztül kötött Izraellel és az egész világgal. Az újszövetségben Isten célja az, hogy Jézus Krisztusban minden embert megbékéltessen az Atyával. Ennek a szövetségnek Jézus Krisztus vére az alapja, ami tökéletes és megismételhetetlen áldozat volt a bűnökért, és betöltötte Isten célját. Ennek a szövetségnek a jele a Jézus által szerzett úrvacsora, amely valóságos személyes közösséget ad Jézus Krisztussal, és kiterjeszti a szövetséget a hívők egymás közötti kapcsolatára is.

A MEGVÁLTÁS

A megváltás Isten ingyen ajándéka, amely Isten végtelen szeretetét és irgalmát fejezi ki. A megváltás megvalósítására Krisztus önként ajánlkozott az Atyánál, Aki e feladat elvégzésére felkente és a világba küldte őt. Krisztus a názáreti Jézusban lett emberré. Miután megkeresztelkedett és betöltekezett Szent Szellemmel, hirdette Isten országának evangéliumát, csodákat és jeleket tett, megszabadította az embereket Sátán hatalmából.

Szenvedett az emberek üldöztetése és megvetése miatt, megfeszítették Pontius Pilátus uralkodása idején, meghalt, eltemették, majd harmadnapon feltámadt, amint azt a próféták előre megjelentették. Felment a mennybe és ott ül az Atya jobbján, közbenjár értünk, és várja, hogy ellenségei lába alá vettessenek.

A megváltás főbb területei:

Jézus Krisztus bűnné lett mindenkiért, hogy a Benne hívők bűnbocsánatot nyerjenek és örök életet; ezáltal megszabadultak a halál rabságából és helyreállt az Istennel való személyes közösségük.

Jézus Krisztus meghalt és feltámadt, hogy a hívő ember megszabaduljon romlott, ádámi természetétől, és isteni természet részesévé váljon.

Jézus döntő vereséget mért Sátánra és az ő királyságára, elvette a fegyvereit, és saját vére által megnyitotta az utat a hívő ember számára Sátán hatalmából Isten országába, illetve a mennybe, és képessé tette arra, hogy uralkodjék a sátáni és démonikus erők fölött.

Magára vette az emberiség szenvedéseit, betegségeit, fájdalmait, hogy az ő sebeiben gyógyulást nyerjen Isten népe.

Megszabadította az ember életét és életterét a romlottságból és hiábavalóságból, halhatatlansággal és romolhatatlansággal ajándékozta meg a hívőket.

Átokká lett mindenkiért, hogy a Benne hívők Ábrahám áldásainak örököseivé váljanak. A Jézus Krisztusban újjászületettek megszabadultak a végső kárhoztató ítélettől, és hatalmat kaptak arra, hogy Isten fiaivá legyenek.

Jézus Krisztus szegénnyé lett mindenkiért, hogy az ő végtelen gazdagságából és teljes ellátásából a hívő ember bőségesen részesüljön.

ISTEN ORSZÁGA

Jézus Krisztus legfontosabb üzenete Isten országa (a mennyek országa) eljövetelének bejelentése. Isten országa nem e világból való, nem anyagi, hanem szellemi természetű, erő, igazság, békesség, öröm. Olyan ország, amelyben Isten uralma tökéletesen, az élet minden területén megvalósul. Alapítója és királya Jézus Krisztus, Akinek földi szolgálata Isten országának kiterjesztését munkálja.

Isten országának eljöttét csodák és jelek bizonyították és bizonyítják ma is. Ennek az országnak az alkotmányát és alaptörvényeit Jézus elsősorban az un. “hegyi beszéd”-ben foglalta össze, példabeszédeiben pedig annak belső, igazságait és természetét nyilatkoztatta ki.

Cselekedetei, ezen belül is csodái – betegek gyógyítása, halottak feltámasztása, leprások megtisztítása, démonok kiűzése – Isten országának felsőbbrendűségét és diadalmát bizonyították Sátán királysága fölött, és azt, hogy terjedésének és növekedésének semmi sem tud gátat vetni.

Jézus Krisztus tanítványainak adott legfőbb utasítása az, hogy hirdessék Isten országa evangéliumát, és bemutassák annak szellemi erejét és hatalmát. Ez a parancsolat ma is érvényes, és ez jelenti az Egyház legfőbb feladatát.

A MEGTÉRÉS

Ádám bűnesete miatt minden ember romlott természettel születik, aminek következménye a bűnös életmód. A bűn gyökere a hitetlenség, az Isten Igéjétől és törvényétől való elfordulás. Isten jósága mellett a Biblia nyilvánvalóvá teszi az emberi gonoszság és romlottság hatalmát is, ami alól az ember képtelen saját erejéből kiszabadulni. Ez a kilátástalan helyzet Isten természetfölötti beavatkozását tette szükségessé.

A Szent Szellem által megelevenített Ige teszi képessé a bűnös embert arra, hogy romlott életmódjával szakítson, és az Úr akarata szerint éljen. Ez az átfordulás jelenti a megtérést.

A megtérés mozzanatai:

a bűnbánat, amely belső akarati döntésre épül, és Isten szerinti megszomorodás a bűn miatt,

a megalázkodás Isten előtt, amelyben a megtérő elismeri bűnösségét,

Jézus Krisztus engesztelő áldoztának személyes elfogadása és az ő nevének segítségül hívása,

a bűnök őszinte, töredelmes szívű megvallása,

elszakadás a bűnös cselekedetektől és életmódtól, ezek elhagyása, és odaszánás Jézus Krisztus követésére.

A megtérés gyümölcse a megigazulás, ami azt jelenti, hogy Isten Jézus Krisztus igazságát a megtértnek tulajdonítja, aki felszabadul a végső kárhoztató ítélet, a bűn és a bűntudat érzése alól, és hiszi, hogy Jézus Krisztus által örök életet nyert.

Megtérő ima:

Mennyei Atyám! Az Úr Jézus Krisztus nevében megyek eléd. Elismerem, hogy mindenható, örökkévaló Isten vagy, az egész világmindenségnek a teremtője. Én is a Te teremtményed vagyok. Elismerem, hogy bűnös ember vagyok, és sokat vétkeztem ellened. De én ma elhatározom, hogy megtérek és elfogadom a Názáreti áldozatát, és elismerem, hogy erre az áldozatra nekem is szükségem van. Ezért a szívemet, életemet megnyitom. Kérlek Uram, jöjj a szívembe. Bocsásd meg a bűneimet, szabadíts meg engem a bűntől és annak minden következményétől! Hiszek Benned Jézus. Hiszem, hogy Te vagy az élő Istennek a Fia, ki meghaltál az én bűneimért és feltámadtál a halálból, hogy megigazítsál engem. Elfogadlak Uramnak, Megváltómnak, Szabadítómnak és átadom az életemet, szívemet Neked. Szabadíts meg Uram! Tiszta szívet teremts bennem! Te azt ígérted, hogy a zörgetőnek ajtó nyittatik. Én Isten jelenlétébe akarok kerülni, és Te vagy az Út. Kérlek, vezess engem a Mindenható jelenlétébe! Dicsérlek és áldalak. Szeretlek Uram szívemből, lelkemből, erőmből, a Názáreti Jézus nevében. Dicsőség Istennek, most és mindörökké! Ámen!

A HIT

A hit a nem látott dolgokról való meggyőződés, a remélt dolgok valósága. Biztos tudás arról, hogy amit Isten Igéje mond, az mindig, minden körülmények között igaz és megvalósul. A hit kifejezi az ember belső magatartását Isten felé.

Hit nélkül lehetetlen Istennel személyes közösségre lépni, Tőle áldást nyerni. A bibliai hit alapvetően Isten ajándéka, ami által az ember Isten igazságának részesévé válik.

A hit Istennek a Szent Szellem kenetével prédikált Igéje hallásából származik. Ezáltal a hallgató szívébe kerül a hit szelleme, amely képessé teszi őt arra, hogy higgyen Isten kinyilatkoztatott igazságaiban. A hit tárgya megvallás által lesz hathatós a hívő életében.

Az úgynevezett általános hiten kívül, amelynek jutalma az üdvözülés, a Biblia a hitről, mint szellemi gyümölcsről is beszél, amely az Úrral való együttélés következménye a hívő életében.

Ezen kívül szól a Szentírás a hit ajándékáról is, mikor valaki egy kritikus helyzetben különleges módon tud hitet gyakorolni Isten Igéjében, és ezt Isten természetfölötti módon megjutalmazza.

A hit szellemi fegyver is: pajzs az ellenség támadásainak visszaverésére. A hitet növelni lehet Isten Igéjének hallása és megvallása, könyörgés, böjt és Szent Szellemmel való ima által.

KERESZTSÉGEK

A vízkeresztség olyan szent cselekedet, amelyet Isten Igéje parancsol. A keresztségben a hívő teste teljesen a víz alá merül. A Szent Szellemmel való betöltekezés leggyakoribb jele a nyelveken szólás, ami természetfölötti jel: ilyenkor a Szent Szellem szól a hívőn keresztül. A Szent Szellem vételének feltétele a megtérés és a hit Jézus Krisztusban.

A vízkeresztség

A vízkeresztség olyan szent cselekedet, amelyet Isten Igéje parancsol. A keresztségben a hívő teste teljesen a víz alá merül. Ez egy engedelmességbeli és hitbeli tett, amelyben a hívő azonosul Jézus Krisztus halálával, eltemettetésével és feltámadásával.

A vízkeresztség feltétele a Jézus Krisztushoz való megtérés és a belé vetett hit.

A vízkeresztség eredményezi a bűnök eltörlését, az óember megfeszítését és eltemetését, a föltámadott életre való újjászületést, a szív körülmetélését és a Krisztus Testébe, az Egyházba való belépést. A Bibliában több keresztelési formulát találunk, amelyek teljesen egyenértékűek.

Szent Szellem-keresztség (Szent Szellemmel való betöltekezés)

Az újjászületés is a Szent Szellem munkájának gyümölcse, de nem azonos a Szent Szellemmel való betöltekezéssel, ami a megtérés után a második megtapasztalást jelenti a hívő életében.

Jézus Krisztus főpapi szolgálatának egyik legfontosabb része az Egyházban ma is az, hogy Szent Szellemmel keresztel. Ezáltal a hívő Isten erejének részesévé válik, ami alkalmassá teszi őt arra, hogy eleget tegyen tanítványi kötelezettségeinek (az evangélium hirdetése, bizonyságtevés, gyógyítás, szabadítás, stb.).

A Szent Szellemmel való betöltekezés leggyakoribb jele a nyelveken szólás, ami természetfölötti jel: ilyenkor a Szent Szellem szól a hívőn keresztül.

A Szent Szellem vételének feltétele a megtérés és a hit Jézus Krisztusban.

KÉZRÁTÉTEL

A kézrátétel olyan szent cselekedet, amikor Isten szolgája meghatározott szellemi célból teszi kezét egy másik személyre. Rendszerint ima vagy prófécia kíséri.

Az Újszövetség alapján a kézrátételnek öt szellemi célja lehet:

fizikai gyógyulás;

szellemi gyümölcsök és ajándékok megosztása, illetve azok nyilvános elismerése;

Szent Szellemmel való betöltekezés;

keresztény munkások kiküldése a helyi gyülekezetből egy isteni feladat teljesítésére;

egy bizonyos tisztségre való kiválasztás, illetve felavatás a helyi gyülekezetben. A kézrátételt csak a Szentírás útmutatásának megfelelően szabad gyakorolni.

FELTÁMADÁS

A keresztény hit valóságos alapja Jézus Krisztus feltámadása, ami történelmi tény és minden ember feltámadásának mintája és bizonyítéka. A feltámadás két fő mozzanatból áll: a test föltámad a halálból, az elköltözött szellemet pedig Isten előhívja (akár a mennyből, akár az alvilágból), és az ember személyisége újra összeáll, teljes és egységes lesz.

A Biblia kétféle feltámadást ismer: az igazak feltámadnak örök életre, a gonoszok pedig örök kárhozatra.

A feltámadás isteni rendje:

Jézus Krisztus és az első zsenge feltámadása (már megtörtént).

A hívők azon közösségének feltámadása, akik Krisztuséi: ennek ideje Krisztus első visszajövetele (a felhőkig).

A két tanú feltámadása az antikrisztusi birodalom bukása után, az ezeréves királyság megalapításakor.

Egyetemes feltámadás Krisztus ezeréves királysága végén, amikor főleg gonosz emberek támadnak fel (és mennek a gyehenna tüzébe, az örök kárhozatra).

Azok pedig, akik be vannak írva az élet könyvébe, mindörökké az Úr jelenlétének dicsőségében maradnak.

JÉZUS KRISZTUS VISSZAJÖVETELE

A Biblia Jézus Krisztus több visszajöveteléről beszél.

Ezek fő céljai:

az Egyház elragadtatása és Jézus Krisztussal való egyesülése (ekkor támad fel minden Krisztusban elköltözött hívő, az élő hívők pedig átváltoznak)

Izrael helyreállítása, amikor a zsidóság el fogja ismerni Jézus Krisztust, mint Messiást, megbékül Ábrahám Istenével, és visszakerül az ő kegyelmében és áldásába;

Antikrisztus ledöntése és Sátán fogságba vetése ezer évre;

a pogány nemzetek megítélése;

Krisztus ezeréves királyságának megalapítása.

ÖRÖK ÍTÉLET

A bírói hivatal örök jogon Istené, ő mindenek bírája. Haragját teremtményeinek hálátlan és istentelen magatartása váltotta ki. Az újszövetségben az Atya bírói hivatalát átadta a Fiúnak egyrészt, azért, hogy a Fiú megkapja ugyanazt a tiszteletet, mint az Atya, másrészt mert Krisztus – Aki ugyanúgy ember fia is, ahogy Isten Fia – ítéletében együtt érez az emberrel, és figyelembe veszi annak erőtlenségét.

Krisztus megtestesülésének és földi szolgálatának elsődleges célja a világ megváltása volt, ezért a bírói jogkörrel Isten Igéjét ruházta fel. Ez az a páratlan és változhatatlan mérték, amellyel egyszer mindenkinek meg kell mérettetnie.

Az ítélet fő elvei:

igazság szerint,

a cselekedetek szerint,

személyválogatás nélkül,

minden személy a számára elérhető erkölcsi világosság és megértési fok szerint.

Isten ítéletének első szakasza az ítélet időben (ennek színtere az emberi történelem), második és egyben végső szakasza pedig az ítélet az örökkévalóságban. Az örök ítélet minden emberre vár az örökkévalóságban, amikor az időnek és az emberi történelemnek vége szakad.

Az örök ítélet három eseménye:

Krisztus ítélőszéke: az elragadtatás után közvetlenül csak az üdvösséget elnyert keresztények állnak elé, ahol Isten megvizsgálja cselekedeteiket is, és csak a hitből, tiszta indítékokból és engedelmességből fakadó cselekedeteknek lesz mennyei jutalma.

Krisztus dicsőséges királyi széke: a pogány nemzetek állnak ez elé, az antikrisztusi birodalom bukása után, az ezeréves királyság alapítás kezdetén. Itt az ítélet fő elve az lesz, hogyan viszonyultak a pogány nemzetek Jézus Krisztus atyjafiaihoz (a zsidókhoz és a keresztényekhez).

A fehér trón: az ezeréves királyság végén minden test feltámad és Isten ítélete elé áll. Ez az ítélet véget vet Sátán királyságának, és az ördögöt a halállal, a pokollal és többi alattvalójával együtt örök fogságba rekeszti. Ezzel az eseménnyel az emberi történelem végleg lezárul, és az Úr új eget és új földet teremt, Jézus Krisztus pedig átadja az ő királyságát az Atyának.

AZ EGYHÁZ

Az Egyház az Istentől természetfölötti módon elhívott, Jézus Krisztusban hívő, újjászületett emberek összessége. Az Egyház Jézus Krisztus tulajdona, amelyet

Őépít és irányít. Jézus Krisztusnak egyetlen Egyháza van, amely a helyi gyülekezetek összességéből tevődik össze.

Helyi gyülekezet alatt a Biblia az egy adott helyen és időben élő szentek közösségét érti. Az Egyházhoz tartoznak azok is, akik meghaltak, miután Isten váltságát elfogadták; azok is, akik élnek, miután hit által elnyerték az üdvösséget; valamint azok is, akiket Isten a jövőben fog elhívni.

A Bibliában az Egyház úgy is szerepel, mint Krisztus Teste. Olyan élő organizmus, amelyben a tagok kapcsolódnak egymáshoz, és a Test együttműködik a Fejjel, Jézus Krisztussal.

A Szentírás úgy is bemutatja az Egyházat, mint Krisztus Menyasszonyát: olyanoknak a közösségét, akik Jézus Krisztus vérében megtisztultak, szentek, felöltöztek igazságos cselekedetekbe, és várják a Vőlegény megjelenését és a Vele való egyesülést.

Az Írás úgy is szól az egyházról, mint templomról, épületről, vagyis olyan helyről, amely Isten Szellemének a lakóhelye és eredeti fundamentumát Isten az apostolok, és próféták által tette le Jézus Krisztusban, mint szegletkőben.

Az Ige az Egyházat olyan fegyelmezett és rendezett hadseregként is megjeleníti, amelynek feladata Sátán királyságának visszaszorítása és ledöntése az Istentől kapott szellemi fegyverekkel.

Az Egyház fő küldetése: Isten dicsőítése és imádása, tanúságtétel a világban Jézus Krisztus feltámadásáról és megdicsőüléséről; Isten országa reprezentálása és az evangélium hirdetése az egész földön; az egyháztagok őrzése, tanítása és nevelése, hogy eljussanak Krisztusban a teljes érettségre életük minden területén.

A SZOLGÁLATI AJÁNDÉKOK

Jézus Krisztus – mennybemenetele után, az Egyház Fejeként – szolgálati ajándékokat helyezett az Egyházba. Ezek közül az öt legfontosabb: apostol, próféta, tanító, evangélista, pásztor.

Az apostol: Jézus Krisztus szolgája (szó szerint: követe), akinek feladata, hogy gyülekezeteket plántáljon, alapítson és erősítsen, valamint felügyeletet gyakoroljon a működő helyi gyülekezetek fölött.

A próféta: Isten nevében szól Istentől vett kijelentéseket és látást az egyház számára. A próféta üzenete az Egyházat építi, inti és vigasztalja.

A tanító: Isten Igéje alapján az egyházat tökéletesíti, képzi és építi Isten ismeretében.

Az evangélista: Jézus Krisztus megváltásának hírvivője, aki ezzel a tevékenységével az Egyház alapjait rakja le.

A pásztor: Jézus Krisztus juhainak az őrzője, vezetője és gondviselője a gyülekezetben, aki a Szent Szellem vezetése szerint ellátja a rábízott hívőket szellemi és lelki táplálékkal.

A szolgálati ajándékokon keresztül Jézus Krisztus vezeti, építi és tanítja az Egyházat.

A SZENT SZELLEM AJÁNDÉKAI

A szentírás minden keresztényt buzdít arra, hogy életükben és szolgálatukban kívánják a Szent Szellem ajándékait. Mindezen ajándékok működése és megnyilvánulása kívánatos része az istentiszteletnek, azonban használatuknak jó és ékes rendben, Isten Igéjének alávetve kell történnie.

A Szent Szellem természetfölötti ajándékai három kategóriába oszthatók:

az ún. kijelentés ajándékai (tudomány beszéde, bölcsesség beszéde, szellemek megkülönböztetése),

az erő ajándékai (hit, gyógyítás, csodatevés),

a szólás ajándékai (prófétálás, nyelvek nemei és nyelvek magyarázata).

Ezen ajándékok céljai:

Jézus Krisztus szolgálatának folytatása és kiterjesztése minden nemzetre,

Krisztus Testének felépítése és megszilárdítása,

az egyház szellemi és fizikai szükségeinek kielégítése és ellátása.

A szentírás minden keresztényt buzdít arra, hogy életükben és szolgálatukban kívánják a Szent Szellem ajándékait. Mindezen ajándékok működése és megnyilvánulása kívánatos része az istentiszteletnek, azonban használatuknak jó és ékes rendben, Isten Igéjének alávetve kell történnie.

A SZELLEMI GYÜMÖLCSÖK

Isten a keresztényeket aktív és gyümölcstermő életre rendelte. A szellemi gyümölcsök a Jézus Krisztussal való együttélés következményei, amelyek az Úr természetét jelenítik meg a hívőben.

A legfontosabb gyümölcs a szeretet, amely a leginkább kifejezi és bizonyítja Istennel való személyes közösségünket. A szeretet hiánya a szolgálati és szellemi ajándékokat értéktelenné teszi.

Atovábbi gyümölcsök: öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség ésmértékletesség (Károli-fordítás). Ezek mindegyike a megtérés őszinteségét igazolja. Teljes hiányuk az Úr jelenlétéből és kegyelméből való kizárást eredményezi.

AZ ISTENTISZTELET

A Biblia az istentiszteletet nem köti rituális formához, de bizonyos alkotórészeiről nyilvánvalóan beszél. Ezek: ima (könyörgés, hálaadás, közbenjárás, stb.), dicséret, imádás, igehirdetés, tanítás, bizonyságtevés, úrvacsora, a gyülekezet szellemi és fizikai szükségeinek ellátása a Szent Szellem ajándékainak működése által.

Az istentisztelet alkotórészei:

ima (könyörgés, hálaadás, közbenjárás, stb.) amely által Isten népe kifejezi háláját a már elvett áldásokért, és természetfölötti segítségért fordul Urához;

dicséret: Isten kegyelmének hirdetése és magasztalása énekszóval (szívvel-lélekkel),hangszerekkel, tapssal, tánccal…

imádás: az Úr jelenlétében való leborulás, Isten elismerése abszolút Úrként, Neki való hódolás;

igehirdetés: az írott Ige felolvasása és magyarázata, valamint a Szent Szellemtől kapott üzenetek átadása;

tanítás: a Szentírás mélyebb összefüggéseinek feltárása;

bizonyságtevés: a hívők beszámolója Jézus Krisztus bennük, értük és mellettük végzett munkájáról;

úrvacsora: valóságos közösség Jézus Krisztus testével és vérével, ami minden áldás forrása;

a gyülekezet szellemi és fizikai szükségeinek ellátása a Szent Szellem ajándékainak működése által (pl. gyógyulásokért, szabadulásokért, anyagi áldásért, stb. történő ima).

Az istentiszteleteken a fentiek bármelyike – a helyi gyülekezet szükségeinek megfelelően – előtérbe kerülhet és meghatározhatja az egész összejövetel jellegét. Istentiszteletet szabadban és zárt helyen (magánházaknál, imaházban, sportcsarnokban, stb.) egyaránt lehet tartani.

A TANÍTVÁNYSÁG

Jézus az őt követőket tanítványoknak nevezte – később, először Antiókiában kapták a keresztény nevet. Jézus Krisztus célja az, hogy a Benne hívőket egy szoros, tanítványi kapcsolatba vezesse be.

A tanítványság feltételei:

A hívő életében Jézus Krisztus legyen a középpont (szüleinél, rokonainál és önmagánál is jobban ragaszkodjon Hozzá);

A saját akarat és egyéniség alárendelése Isten akaratának, a Szent Szellem vezetésének.

Az anyagi javak átadása Istennek, hogy a lelkiismeret szabad legyen minden anyagi értéktől és dologtól. Isten akarata az, hogy a hívők mindenükkel – mint rájuk bízott javakkal – Isten dicsőségére sáfárkodjanak.

Elkötelezettség Isten igazságára, és kapcsolódás azokhoz a szolgálati ajándékokhoz, amelyeket Jézus Krisztus helyezett a Testbe.

Ezeknek a feltételeknek a teljesítése után következik a hívő életében a tanulási időszak, amelynek során az újjászületett keresztény elsajátítja a Szentírás főbb tanításait, valamint megtanulja hallani a Szent Szellem hangját és az annak való engedelmességet.

Jellemében, magatartásában Krisztus természete kezd kibontakozni. Isten akarata Jézus Krisztus minden tanítványának életében az, hogy szent legyen, ami nélkül senki sem juthat a dicsőség Istenének jelenlétébe.

Ennek a folyamatnak az eredményeként a hívő igei értelemben vett tanítvánnyá válik. Ezt a szolgálatra való kiküldés, illetve valamilyen tisztségre való beiktatás követheti, aminek elsőrendű célja új tanítványok elhívása és nevelése Jézus Krisztus számára.

HÁZASSÁG, CSALÁD

A házasság olyan szent, szövetségi közösség egy férfi, egy nő között, amelyet csak a halál bonthat fel. Egyik fő célja gyermekek nemzése és felnevelése. A természetes világban a házasság jelkép is, amely megjeleníti Jézus Krisztus és az Egyház szellemi-lelki közösségét. A házasságba szellemi, lelki és testi tisztasággal lehet belépni.

A válás Istennek nem tetsző engedetlenség. Isten Igéje – erős korlátozásokkal, bizonyos esetekben

megengedi a válást. A paráznaság és a házasságtörés oka lehet a válásnak, olyan esetben, amikor a vétkező fél nem kívánja helyreállítani személyes közösségét az Úr Jézus Krisztussal.

A házasság keretein belüli, a férj és felesége közötti házasélet Isten ajándéka. A házasság, a család intézményét különösképpen a paráznaság, az abortusz, a pornográfia, a homoszexualitás, a vérfertőzés, az alkoholizmus, a kábítószer-fogyasztás és a hasonló bűnök rombolják. Ahogyan a bűn válaszfalat von Isten és az ember közé, ugyanúgy a férjet és a feleséget is elválasztja egymástól.

A férj a feleség és az egész család feje és vezetője. Köteles feleségét úgy szeretni, mint saját testét. Elsősorban ő felelős a családja biztonságáért, szellemi és anyagi ellátásáért. A feleség a férj segítőtársa, aki alárendeli magát a férj vezetésének. Feladata, hogy gyermekeket szüljön, gondoskodjon házanépéről és szeresse férjét.

A szülők felelőssége gyermekeik iránt:

szeretet adása,

jó példa mutatása,

tanítani gyermekeiket Isten Igéjére és annak való engedelmességre,

a gyermekeket arra nevelni, hogy istenfélő emberekké fejlődjenek,

ellátni a gyermekek szellemi, lelki és fizikai szükségeit.

A gyermekek felelőssége szüleik iránt:

a szülőket tisztelni és nekik engedelmeskedni,

tisztelni Istenüket és engedelmeskedni Neki,

segítőkésznek lenni a szülők bármilyen szükségében.

A szülők hite megszenteli a gyermeket. A gyermekek akkor válnak éretté az újjászületésre és a kereszténységre, amikor személyes szabadságból önálló döntésre képesek.

A HATALOM

Minden hatalom forrása az Atya, Aki Jézus Krisztusnak – feltámadása után – teljhatalmat adott mennyen és földön. Jézus Krisztus jelenleg a földön világi és egyházi szolgáin keresztül gyakorolja hatalmát.

Ennek megjelenési formái:

Világi kormányzat: Istentől származó feladatuk a jót cselekvők megjutalmazása és a rosszat elkövetők megbüntetése. Ebből adódóan a hívők engedelmességgel tartoznak nekik, amit jó cselekedetekkel kell kifejezniük. A Szentírás minden keresztényt felszólít a hatalom képviselőiért való imára.

Munkáltató: a munkaadó hatalma is Istentől származik. Igei kötelessége mindenkinek munkája szerint fizetni. A keresztény Isten parancsa alapján köteles engedelmeskedni munkaadójának és munkája végzésében kiválóságra törekedni.

Család: Krisztus feje a férjnek, a férj feje a feleségnek. A feleség viszonya férjéhez kifejezi Istenhez való viszonyát is. A gyermekek számára az otthonban a szülők képviselik Isten hatalmát.

Az Egyház: a itt megnyilvánuló hatalom szellemi természetű, ami nem kényszeríthető erőszakos módon egy emberre sem. Önkéntes alávetettség alapján működik. Az Egyházban Jézus Krisztus a legfőbb hatalom. Neki van alárendelve minden hívő, közösség és szolgálat.

A Szentírás beszél olyan időszakról, amikor a világban növekvő törvénytelenség befolyása alá kerül sok keresztény, és ennek eredményeként a szeretet sokakban meghidegül. A keresztény szeretet megőrzése miatt a hívő embereknek a szentírás alapján kell engedelmeskedniük a hatalomnak.